SEGÍTESZ NEKEM KISZABADÍTANI LENA SORENSONT?! – NEM HALLOM! KIT FOGUNK KISZABADÍTANI? – KIÁLTSD! ÜVÖLTSD AZ ARCOMBA, BASSZA MEG! Gyerünk, mondjad már, a franc essen beléd: kit fogunk Összehúzza a szemöldökét, a keze ökölbe szorul a teste mellett, és egy csodálatos üvöltés formájában előtör belőle A tükör felé fordulok, és a vörös, foltos arcára nézek. – Lenát bebörtönözték. Látod már, hogy csinálták? Látod, hogyan hagytad nekik, hogy bezárják ezt a gyönyörű nőt? – lobogtatom meg a fényképet az orra előtt. – Igen, igen, látom. – Most már határozott, elszánt megvetéssel nézi a tükörképét. – Hogy lehettem ilyen – Dühös vagy – ragadom meg a vaskos vállát –, és nekem pontosan erre van szükségem. Azt viszont nem szeretném, ha befelé irányulna ez a düh, mert azt már depressziónak hívják. Az már az az állapot, amikor elkezdünk összezabálni minden szart, amikor tömjük a pofánkat, hogy megjutalmazzuk magunkat, mert azt érezzük, hogy nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy mi szeretnénk. – Mögötte állok, és a kocsonyaként remegő teste köré kulcsolom a karomat. – Eddig ezt játszottuk, de ez a vesztesek játéka. Elég volt belőle. – Igen. Elég volt. – Indulatosan megrázza a fejét, én pedig odalépek elé, hogy a szemébe nézhessek. – Talpra állunk. Odatesszük magunkat. – Akkor segítesz, hogy segíthessek? Együtt fogsz működni velem, tényleg együtt fogsz működni velem, hogy – Igen! Igen. Igen. Igen, így lesz! A markomban tartom South Beach kicsi kincsét, itt van a karomban a nyöszörögve, de dacosan remegő, mázsás kocsonya. És érzem, hogy mindentől megszabadul – az öngyűlölettől, a sérelmektől, a dühtől, a visszautasítottságtól, az áldozati póztól, és hamarosan, nagyon is hamar, a hájtól is. A hájtól, amiben megtestesül a visszataszító, elbaszott elmeállapota. – Készen állunk, nővérem. Készen állunk, hogy visszavágjunk – mondom, és feltartom a kezem, hogy belecsapjon. Először habozva, másodjára viszont már rendesen reagál. – Isten hozott a Lena Sorenson Címzett: michelleparish@lifeparishioners.com Feladó: lucypattybrennan@hardass.com pofátlan módon megint szakmai tanácsot szeretnék kérni tőled. Arról a kliensemről lenne szó, akit már említettem neked, a művészféleségről. A csajnak látszólag mindene megvan, mégis halálra zabálta magát. Szobrokat és kis figurákat készít állatcsontokból, de közben szőrös állatok képeit küldözgeti nekem mindenféle nyálas weboldalakról! Valami dühöngő őrült lenne a ribanc? A családja fent él északon, Minnesotában. Sosem jártam arrafelé, valószínűleg azért, mert volt egy kellemetlen élményem egy csávóval, aki St. Paulból jött. Na mindegy. Ennek a csajnak egyáltalán nincs pasija, és úgy veszem észre, hogy barátai se nagyon vannak. Talán dugnia kéne
Minden feliratkozó értesítést kap havonta a legújabb , legnépszerűbb videókról.
köszönjük! kár érte hogy kamus vagy, de szép dolog fantaziálni a gép mögül.