Édes jézusom!

Leírás:

Samantha Jones - barátainak csak Sam - Magdával, a re­gényírónővel vacsorázik a Kiosk-ban. Az agglegényekről be­szélgetnek, történetesen éppen Harry-ről és Jack-ről. - Valaki mesélte, hogy Jack még mindig arról beszél, ki volt meg neki - mondja Magda. - Mintha tizenöt éve ugyan­az a beszélgetés folyna. A férfiak azt hiszik, csak a nőknek kell vigyázniuk a jó hírükre. Nagy tévedés! Nem bírják fel­fogni, hogy ha egy muffal látod őket, elmegy tőlük a kedved? - Vegyük például Harry-t - veszi át a szót Samantha. –Jack-et végül is megértem: annyira csak a karrierje érdekli, meg a nagy pénzek. De Harry-vel más a helyzet. Azt mondja, őt nem érdekli a hatalom és a pénz. Másrészről viszont nem érdekli a szerelem és a kapcsolatok sem, az biztos. Akkor mégis, mi érdekli? Mi a létezésének az értelme? - Azonkívül - teszi hozzá Magda - ki tudja, milyen he­lyeken volt már ezeknek a pasiknak a fütyije. - A napokban összefutottam Roger-rel, persze a Mortimer előtt. - Lehet vagy ötvenéves - szól közbe Samantha. - Majdnem. Tudod, huszonöt éves koromban jártam vele. A Town & Country magazin akkoriban kiáltotta ki New York legígéretesebb agglegényének. Emlékszem, azt gondoltam róla, micsoda csődtömeg. Először is, az anyukájánál lakott. Oké, az övé volt a New York-i házuk egész emelete, de ak­kor is. Meg ott volt az a tökéletes ház Southampton-ban meg a másik tökéletes ház Palm Beach-en, meg a tagság a Bath & Tennis klubban. És tudod mit? Ennyi. Ennyiből állt az élete. A felszín alatt nem volt semmi. - Most mi van vele? - kérdezi Samantha. - A szokásos. Végigment az összes lányon New Yorkban, és amikor a felbőszült csajok végre kinyomozták a telefon­számát, LA-be költözött. Onnan Londonba, most meg Pá­rizsba. Azt mondta, csak azért jött vissza New Yorkba két hónapra, hogy az anyukájával legyen. A két nő hisztérikusan nevet. - Ezt kapd ki! - folytatja Magda. - Ezzel jön nekem: an­nyira tetszenek a francia lányok! Elmegy vacsorázni ehhez a nagyágyú franciához, akinek három lánya van. Akármelyi­ket elfogadnám, mondja. Szóval vacsoráznak, ő meg úgy érzi, remekül haladnak a dolgai. Mesél nekik a barátjáról, vala­mi arab hercegről, akinek három felesége van, három nővér. A francia lányok meg csak néznek rá, és a vacsorának egy­szeriben vége szakad. - Szerinted ezek a pasik nem bírják felfogni? Nem ve­szik észre, hogy mennyire szánalmasak? TUDOD, MENNYIRE SZENVEDEK ETTŐL Másnap Simon Piperstock több embert is felhív a Kennedy nemzetközi repülőtér első osztályú tranzitjából. Egyikük egy fiatal nő, akivel évekkel ezelőtt járt. - Most megyek Seattle-be - újságolja Simon. - Nem vagyok valami jól. - Csak nem? - kérdezi a nő, szinte örömmel. - Valamiért mindenki azt mondja, hogy kibírhatatlan va­gyok. Azt mondják, ez már gusztustalan. - És szerinted nem gusztustalan? - Lehet, hogy egy kicsit az.

Kommentek: